- Elmész?

- El.

- Nem értem.

- Persze hogy nem, hiszen csak játék mackó vagy, egy plüss.

- És?

- Nem kell gondolkodnod.

- Miért nem?

- Mert nincsenek problémáid.

- Miért ne lennének?

- Vannak?

- Nem. Nincsenek.

- Nem is lehetnek! Téged mindenki szeret.

- Na ezt meg miből gondolod?

- Ha nem így volna, akkor nem is lennél. Te azért vagy, hogy szerethessenek.

- De hiszen te is vagy. Akkor téged is szeretnek!

- Nem. Tőlem félnek.

- Miért félnének?

- Mert én nem vagyok plüss.

- Miért ne lennél?

- Nézz rám! Nem is hasonlítunk.

- Pedig egész mackóforma vagy, csak talán egy kicsit nagyobb.

- Téged ha meglátnak mosolyognak, magukhoz ölelnek, simogatnak. Engem inkább elkerülnek, vagy bezárnak. Igaz?

- Igaz.

- Na. Ugye mondtam, hogy félnek. Tehát nem vagyok plüss.

- Ettől még szerethetnek, hiszen minden nap hoznak neked ajándékot.

- Az nem ajándék.

- Nem?

- Nem. Az ennivaló.

- És azt miért hozzák, ha nem is szeretnek?

- Mert úgy hiszik, hogy akkor nem vagyok rájuk veszélyes, ha etetnek.

- Nem tűnsz veszélyesnek.

- Pedig rettegnek tőlem.

- És ezért mész el?

- Itt nincs rám szükség. A mocsárban nem élnek fókák.

- A fókáknak szükségük van rád?

- Igen. Hallom ahogy hívnak.

- Ők nem félnek tőled.

- Nagyon is, de nincs más lehetőségük, csak én. Csak általam válhatnak képessé a vízen járásra.

- És miért akarnának a vízen járni?

- Mert csak így kerülhetnek még közelebb a fényhez.

- Nem jó nekik ott ahol most vannak?

- De jó, csak ott nagy a sötétség, a fény pedig olyan csodálatos.

- Honnan tudod, merre kell menned?

- Mindig csak északra.

- És merre van az az észak?

- Egy csillagot kell követni.

- Meddig?

- Fogom tudni. A csillag pont fölötte ragyog.

- És hogy jutsz ki a mocsárból? Itt minden olyan puha és ragacsos.

- A teknősök páncélja, az olyan kemény mint a jég. Ők segítenek.

- Kik azok a teknősök?

- Túlélők. Mesélték, egyszer régen itt is tenger volt, és volt jég is valamikor. Talán fóka is volt, de már csak északon van.

- Mikor indulsz?

- Ha teljes lesz a sötétség, és a csillag feltűnik az égen, indulok.

- Én is szeretném látni az északi fényt!

- Akkor gyere velem.

- De én félek a sötéttől és hidegtől, és plüss mackóra sincs ott szükség.

- Te is jegesmedve leszel, mire odaérünk. Csak ne félj!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.