„Minden út egy lépéssel kezdődik” mondta egyszer egy bölcs ember, és sok-sok megszámolatlan lépéssel folytatódik, teszem hozzá én. És talán az sem mindegy, hogy magára az útra gondolok-e - amelyen ha járnak, lehet belőle ösvény vagy autópálya, ám a járatlan utakat mindenképpen fölveri a gaz, és a múló idő karöltve az enyészettel, jótékony takaróval fedi be szomorú sebét a földnek – vagy az utazóra, aki kényszerből, kíváncsiságból, üldöztetve, vagy szabad akaratából indul el és kényelmes, vagy csak már megszokott világát hátrahagyva lép az útra.

Minden út eredeténél ott találunk egy embert, aki az első lépést megtette.

Útra kelő ember nélkül nem keletkezik út, hiányától az egyszer kitaposott út is megszűnik.

Az út hiánya azonban nem szünteti meg az utazót. Felfedező lesz, vagy honfoglaló, aki új ismeretekkel, új hazával gazdagíthatja közösségét. Az általa megismert utat használva kap értelmet az út készítéséhez felhasznált minden izzadtság, vagy vér, a sokszor értelmetlennek tűnő erőfeszítés és áldozat.

Járhatunk egyedül az úton. Útra kelhet egy egész nemzetség. Néhány ember is dönthet úgy, hogy közös útra indul.

Legyünk akárhányan is egyszerre az úton, az utat mindenkinek egyénileg kell végigjárnia.

A közösen járt út szabályokat szül, mégis biztonságot kínál. Az ősök által végigjárt út azt üzeni: végig lehet rajtam menni, az út vége, a cél elérhető.

Tizenöt évvel ezelőtt néhányan útra keltünk, hogy megkeressük őseink rég elfeledett útját.

Útra indultunk, abban a reményben, hogy talán még fellelhetők azok az emlékek, amelyek iránytűként szolgálhatnak elődeink útjának megtalálásához. És hegyeket hordtunk el, gödröket töltöttünk fel, bejártunk ismeretlen tájakat, vadakat szelídítettünk meg, ismeretlen törzsekkel kötöttünk ismeretséget, lekaszáltuk az utat beborító gaztengert, és egyszer csak előkerült néhány kő, melyeket még atyáink koptattak simára. Lassan kirajzolódott előttünk az út, és örültünk a sikernek. Sokszor és sokféleképpen.

Néhányan azonban idegesen kezdtünk vissza-vissza nézni, és azt kérdeztük: elég-e újra megtalálni az utat, vagy vissza kell térnünk „hírvivő modern kori Julianus barátként”.

Visszatérni, hogy elmondjuk, van saját utunk, mindenkinek egyénre szabott, de bejárható. Nem fizetős autópálya, ezért bárhol, bármikor megállhatsz, magad választhatod meg a sebességedet, és azt is kivel indulsz útra. Az út mellett nem szalagkorlátok, tájékoztató és irányító táblák, reklámok, zajvédő falak teremnek. Ha megfelelő a sebességed, megláthatod a tájból kiemelkedő tanúhegyeket, ismerőssé válhatnak az út menti fák, észreveheted a virágokat.

Egy évvel ezelőtt indultam útnak a Mocsári Teknős sátorral, hogy a nagy utazást újra, vagy először, de megkezdjük.

Egy év nem nagy idő, ám mégis alkalmas arra, hogy köszönetet mondjak.

Köszönetet az Ősöknek, akik felfedezőkként, honfoglalókként kikövezték és simára koptatták a férfi útját.

Köszönetet Zöldy Pál barátomnak, aki az ősi férfi útjának felkutatásában az első lépést megtette.

Köszönetet az Édes utcai Ős-férfisátornak, és minden akkori sátortag barátomnak, akik az ősi férfi útját feltárták, és újrajárhatóvá tették.

Köszönetet minden ma is működő férfisátornak, és az azokban dolgozó összes barátomnak, akik munkájukkal járható állapotban tartják a férfi útját.

És a végén, de nem utolsó sorban köszönetet a Mocsári Teknős sátor valamennyi tagjának, reményeim szerint barátaimnak, akik értelmet adtak az elődök munkájának, és „új útra” indultak velem.

Kívánom, hogy mindig legyen a férfi útján útját járó sátor, és mindig legyen éppen most útra kelő is.

Nagy felelősség ez, amit az úttal együtt örökül hagytak ránk.

Meg kell felelnünk ennek a feladatnak, ha nem akarjuk, hogy az újra felfedezett út egy skanzenben végződjön, ahol döglött állatok kitömött teteme mellett, hajdan élt őseink megszentelt eszközei hevernek, szomorú mementójaként egy valóságos világnak, melyet látványossággá silányít a valódi élményekre nem vágyó klón egyedek serege.

Jó utat!

Csonk

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.